A szilikon- és műanyagtermékek biztonságának összehasonlításakor nem lehet egyszerűen „igen” vagy „nem”-et mondani, mivel mindkettő sokféle típust foglal magában, és eltérő a minőségük. Általánosságban elmondható azonban, hogy a jó minőségű szilikontermékek bizonyos kulcsfontosságú területeken előnyösek, különösen akkor, ha élelmiszerrel érintkeznek, magas hőmérsékletű környezetben, és ahol hosszú távú stabilitásra van szükség, a következő okok miatt:
● Jobb hőstabilitás, biztonságosabb magas hőmérsékleten (hőmérsékletállóság):
Szilikon termékek : Rendkívül hőálló, általában kibírja a sütő hőmérsékletét (akár 200 Celsius fokot vagy még magasabbat is), valamint az ismételt gőzölést és sterilizálást. Magas hőmérsékleten az élelmiszer-minőségű szilikon nem bomlik le könnyen, és nagyon kicsi a káros anyagok kibocsátásának kockázata.
Műanyag termékek: A közönséges műanyagok (például PP, PE stb.) korlátozott hőállósággal rendelkeznek. Sok műanyag deformálódik, meglágyul, vagy akár vegyi anyagokat (például biszfenol A/BPA-t, ftalátokat stb.) bocsáthat ki magas hőmérsékleten, különösen akkor, ha olajos vagy savas élelmiszerekkel érintkezik. Bár léteznek hőálló műanyagok (például PPSU), ezek kiválasztásánál különös figyelmet kell fordítani a címkézésre.
● Kémiailag stabilabb, kevésbé valószínű, hogy kioldódik az anyagok (kémiai tehetetlenség):
Szilikon termékek: Kiváló kémiai stabilitás. Nem lép könnyen reakcióba más anyagokkal, és erősen ellenáll a savaknak, lúgoknak és olajoknak. Ez azt jelenti, hogy kevésbé valószínű, hogy vegyi anyagok kilúgozódnak az élelmiszerekbe vagy a bőrre. Az élelmiszer- és orvosi minőségű szilikon különösen szigorú követelményeket támaszt e tekintetben.
Műanyag termékek: Egyes műanyagok (különösen a PVC-t tartalmazó adalékanyagok, bizonyos PC-k stb.) speciális körülmények között (például hosszan tartó érintkezés, melegítés, olajjal való érintkezés) kioldhatnak lágyítókat, biszfenol A-t és más vegyi anyagokat. Ezen anyagoknak való hosszú távú expozíció potenciális egészségügyi hatásokkal járhat. Élelmiszerrel érintkező műanyagok (például PP, Tritan) kiválasztása viszonylag biztonságos, de a címkézést alaposan ellenőrizni kell.
● Tartósabb, kevésbé hajlamos az öregedésre és a részecskék kiválására (tartósság és öregedés):
Szilikon termékek: Nagyon tartós, kiváló öregedésgátló tulajdonságokkal. Nem könnyen törékeny, repedezett vagy bomlik, és hosszú élettartamú. Kisebb valószínűséggel keletkeznek mikroműanyag részecskék.
Műanyag termékek: Sok műanyag elöregszik, törékennyé válik, kifakul és megreped az idő múlásával és a használat során (különösen fénynek és magas hőmérsékletnek kitéve), végül mikroműanyag részecskékre bomlik. Ezeknek a mikroműanyagoknak a környezetre és az emberi szervezetre gyakorolt lehetséges hatásai az elmúlt években aggodalomra adnak okot.
● Magasabb biztonság speciális alkalmazásokhoz (biokompatibilitás):
Szilikon termékek: Az orvosi minőségű szilikon rendkívül magas biokompatibilitása miatt széles körben használatos implantátumokban (például mellimplantátumok, katéterek), orvosi eszközökben és babatermékekben (cumik, fogzási játékok). Ez azt jelzi, hogy viszonylag biztonságosnak és megbízhatónak tekinthető, ha hosszú távú érintkezésben van emberi szövetekkel vagy testnedvekkel.
Műanyag termékek: Bár léteznek orvosi minőségű műanyagok, alkalmazásuk a rendkívül magas biokompatibilitást igénylő implantátum alkalmazásokban nem olyan elterjedt, mint a szilikon. A közönséges műanyagból készült babatermékek esetében, ha az anyag rossz minőségű vagy elhasználódott, nagyobb a kockázata a káros anyagok kibocsátásának.
